A Cassini űrszonda által 2004 és 2017 között rögzített adatokat felhasználva olyan forgatókönyveket állítottak fel amerikai és brit tudósok, amelyek magyarázatot adhatnak arra, miként alakultak ki a Szaturnusz jellegzetes gyűrűi.
A Cassini űrszonda által rögzített adatok szerint százszor nagyobb koncentrációban van jelen a foszfát van a Szaturnusz Enceladus nevű holdján, mint a földi óceánokban.
Huszonöt éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről a Cassini-Huygens űrszonda, hogy hétévi utazás és 3,5 milliárd kilométer megtétele után szemügyre vegye a Naprendszer hatodik (és második legnagyobb) bolygóját, a Szaturnuszt, a szonda leszállóegysége pedig landoljon az óriásbolygó legnagyobb legnagyobb holdja, a Titán felszínén.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatói egy földi üledéket vizsgálva állítottak fel egy elméletet arról, hogyan létezhetnek a Titánon olyan változatos struktúrák, mint a Földön.
Kevin M. Gill, a NASA egyik mérnöke a Cassini űrszonda 2001-ben rögzített felvételét dolgozta át úgy, hogy abból egy látványos timelapse videó legyen.
A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a Naprendszer külső területén lévő planétáktól túlságosan is távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.
Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Cassini űrszondájáról érkező adatok segítségével sikerült pontosan meghatározni a Szaturnusz egy napját: 10 órán 33 percen és 38 másodpercen át tart. A választ a Szaturnusz gyűrűi rejtették.
Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg.
A Titánról nagyon nehéz éles képeket készíteni, most több ilyet is közölt a Cassini űrszonda a Titánról, mely az egyetlen, aminek felszínén a Földön kívül vizet tartanak számon.
A Szaturnusz gyors tengelyforgása miatt sarki fény látható délben a bolygón egy nemzetközi kutatócsoport szerint.
A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy a gyűrű egyben tartása egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy "csapatmunkáról" van szó – derül ki az Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmányukból.
Felkerült a YouTube-ra a néhány napja a Szaturnusz légkörébe zuhanva elporladt Cassini űrszonda utolsó fényképeiből készített összeállítás.
Magyar idő szerint pénteken 13 óra 55 perckor megszakadt a kapcsolat a közel 20 éve útjára indított Cassini űrszondával.
Humoros szövegű minioperával búcsúztatják az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pénteken megsemmisülő Cassini űrszondáját.
A Szaturnuszhoz 2004-ben érkezett Cassini űrszonda több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól, az utolsó felvételek órákkal az előtt fognak megérkezni, hogy pénteken a Cassini megsemmisül a Szaturnusz gázlégkörében.
